A Szakosztály nevében a válaszleveleket én írtam alá, megfogalmazása első sorban Marabu javaslatai és érvei alapján történt.
Csépányi Balázs részére
Magyar Idők
A MÚOSZ Karikatúra Szakosztály tagjai károsnak, kerülendőnek, elítélendőnek tartják az uszító, gyűlöletkeltő karikatúrákat. Bár a szakosztály sajtóbefolyása csekély és jogi lehetőségeink is korlátozottak, hogy szigorúan felléphessünk ez efféle rajzok ellen, de elítélő nyilatkozattal ki tudjuk fejezni ellenérzésünket, elutasításunkat, morális ítéletünket.
A napokban szomorúan értesültünk egy írásodból, hogy a Népszava Pápai Gábor kollégánknak egy vallásgyalázó rajzát közölte. Úgy véljük, a sajtó tisztaságának megőrzéséért elítélő nyilatkozatban kell fellépnünk a magyar sajtóban megjelenő vallásgyalázó rajzok ellen. Ehhez kérjük most a segítségedet. Ugyanis bár karikatúrakészítés a szakmánk, és így a rajzok értelmezésében is rutinunk van, most mégis nagy a tanácstalanság köztünk, hogy ez a rajz tulajdonképpen miért is és hogyan és hol vallásgyalázó. A "vallásgyalázás" súlyos vád, komolyan meg kell indokolnunk, ha nem akarunk hamisan vádolni. Kérlek, ha már felhívtad rá a figyelmet, most segíts rajtunk és néhány szóban írd le nekünk, miért vallásgyalázó az a rajz.
Köszönjük a segítségedet.
a Karikaturistara Szakosztály tagjai
Itt megtekinthető a Magyar Idők írása
Magyar Idők
A MÚOSZ Karikatúra Szakosztály tagjai károsnak, kerülendőnek, elítélendőnek tartják az uszító, gyűlöletkeltő karikatúrákat. Bár a szakosztály sajtóbefolyása csekély és jogi lehetőségeink is korlátozottak, hogy szigorúan felléphessünk ez efféle rajzok ellen, de elítélő nyilatkozattal ki tudjuk fejezni ellenérzésünket, elutasításunkat, morális ítéletünket.
A napokban szomorúan értesültünk egy írásodból, hogy a Népszava Pápai Gábor kollégánknak egy vallásgyalázó rajzát közölte. Úgy véljük, a sajtó tisztaságának megőrzéséért elítélő nyilatkozatban kell fellépnünk a magyar sajtóban megjelenő vallásgyalázó rajzok ellen. Ehhez kérjük most a segítségedet. Ugyanis bár karikatúrakészítés a szakmánk, és így a rajzok értelmezésében is rutinunk van, most mégis nagy a tanácstalanság köztünk, hogy ez a rajz tulajdonképpen miért is és hogyan és hol vallásgyalázó. A "vallásgyalázás" súlyos vád, komolyan meg kell indokolnunk, ha nem akarunk hamisan vádolni. Kérlek, ha már felhívtad rá a figyelmet, most segíts rajtunk és néhány szóban írd le nekünk, miért vallásgyalázó az a rajz.
Köszönjük a segítségedet.
a Karikaturistara Szakosztály tagjai
Itt megtekinthető a Magyar Idők írása
-----------------------------------------
Tisztelt Halász Géza úr!
Köszönöm, hogy a MÚOSZ Karikaturista Szakosztály nagyra becsült tagjai érdemben foglalkozni kívánnak az általam jelzett aggasztó problémával.
A sajtó tisztaságának megőrzése érdekében erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy felhívjam a figyelmet erre a létező jelenségre.
Pápai Gábor úr mostani rajza nem volt előzmény nélküli, hiszen húsvét alkalmából is sikerült a művészi szabadság álarca mögé bújva a keresztény embereket megbotránkoztató rajzot produkálnia.
http://magyaridok.hu/belfold/gyalazatos-rajz-nepszavaban-1599991/
Akkor - a napi politikai történésekre reflektálva - "Békés derék keresztény embernek is viszket a tenyere" felütéssel rajzolta meg - ismétlem húsvétkor (!) - Jézuson a keresztre feszítésekor ejtett öt szent seb egyikét.
A mostani rajz mélyebb elemzése nélkül is megállapítható, hogy azon meghatározó szerepet játszik a rózsafüzér (latinul rosarium, más szóval szentolvasó), amely a katolikus egyházban az imádság egyik formájának eszköze.
A karikatúrán megjelenik a rózsafüzérrel való félelemkeltés, riogatás, amely a kereszténységgel, keresztényekkel való riogatásra ad asszociációs lehetőséget.
A rajzon szereplő egyik alak megriad, megretten a magasba tartott rózsafüzértől.
A vallási témájú karikatúrák elkészítésekor, megítélésem szerint a vallásos emberek érzékenységére fokozottan vigyázni kell.
Meg kell találni azt a - valljuk be - nem túl széles mezsgyét, ahol a vallásos emberek érzékenysége és a művészi szabadság sem sérül.
Véleményem szerint a levelemben szerepeltetett két példa jelentős mértékben átlépte ezt a határt.
Levelem zárásaként szeretném még egyszer megköszönni, hogy a MÚOSZ Karikaturista Szakosztálya érdemben foglalkozik ezzel a jelenséggel.
Nagy tisztelettel:
Csépányi Balázs
Köszönöm, hogy a MÚOSZ Karikaturista Szakosztály nagyra becsült tagjai érdemben foglalkozni kívánnak az általam jelzett aggasztó problémával.
A sajtó tisztaságának megőrzése érdekében erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy felhívjam a figyelmet erre a létező jelenségre.
Pápai Gábor úr mostani rajza nem volt előzmény nélküli, hiszen húsvét alkalmából is sikerült a művészi szabadság álarca mögé bújva a keresztény embereket megbotránkoztató rajzot produkálnia.
http://magyaridok.hu/belfold/gyalazatos-rajz-nepszavaban-1599991/
Akkor - a napi politikai történésekre reflektálva - "Békés derék keresztény embernek is viszket a tenyere" felütéssel rajzolta meg - ismétlem húsvétkor (!) - Jézuson a keresztre feszítésekor ejtett öt szent seb egyikét.
A mostani rajz mélyebb elemzése nélkül is megállapítható, hogy azon meghatározó szerepet játszik a rózsafüzér (latinul rosarium, más szóval szentolvasó), amely a katolikus egyházban az imádság egyik formájának eszköze.
A karikatúrán megjelenik a rózsafüzérrel való félelemkeltés, riogatás, amely a kereszténységgel, keresztényekkel való riogatásra ad asszociációs lehetőséget.
A rajzon szereplő egyik alak megriad, megretten a magasba tartott rózsafüzértől.
A vallási témájú karikatúrák elkészítésekor, megítélésem szerint a vallásos emberek érzékenységére fokozottan vigyázni kell.
Meg kell találni azt a - valljuk be - nem túl széles mezsgyét, ahol a vallásos emberek érzékenysége és a művészi szabadság sem sérül.
Véleményem szerint a levelemben szerepeltetett két példa jelentős mértékben átlépte ezt a határt.
Levelem zárásaként szeretném még egyszer megköszönni, hogy a MÚOSZ Karikaturista Szakosztálya érdemben foglalkozik ezzel a jelenséggel.
Nagy tisztelettel:
Csépányi Balázs
-----------------------------------------
Kedves Csépányi Balázs!
Köszönjük a gyors válaszát.
Aggasztott minket a vallásgyalázás vádja, ugyanis azt mi is elítélendőnek tartjuk, mint az uszítást, gyűlöletkeltést.
Válaszlevelében "vallásgyalázást" nem említ, sajnáljuk tehát, hogy a figyelmünket felkeltő írásban ezt a kifejezést használta. Levelében "megbotránkoztatás", "érzékenység megsértése" kifejezéseket használja.
Ezek valóban igazak a rajzokat nézve. A jó közéleti karikatúra ha kell, megbotránkoztat és érzékenységet sért, hiszen ezzel tudja elérni, hogy üzenete felrázza az olvasókat, gondolkodásra, állásfoglalásra késztesse őket. A jó közéleti karikatúra így segíti a megtisztulást, a tisztánlátást. De nem gyaláz, de nem uszít. Szembesít, feltár. Ha kell, átlép a komfortzónán és kellemetlenné válik, azért, hogy ne fordíthassuk el a fejünket a problémáktól. Bizony, Jézus is megbotránkoztatta az értetleneket.
"Tanítványai ekkor hozzá lépve megkérdezték tőle: Tudod-e, hogy a farizeusok megbotránkoztak, amikor meghallották ezt a beszédet?" (Mt 15,12) Sőt, Jézus a tanítványaihoz is így szólt: "Még ti is értetlenek vagytok?"
A példabeszédeket értelmezni kell. Félreértelmezni is lehet, de kerüljük ezt a hibát. A karikatúrák értelmezésénél is.
Ne illessünk súlyos vádakkal egyetlen csípős, szemtelen, de ártalmatlan karikatúrát sem.
Levelében idézett egyik rajz Pápai Gábortól Orbán Viktor keresztényietlen módon keresztényeskedő idézetét szembesíti Krisztus sebével, profán módon, igen, de nem vallásgyalázóan. A karikatúra bizony erős, de a rajzot értelmezve látjuk, nem Krisztussal viccelődik, hanem éppen a krisztusi példa figyelmeztető erejét hangsúlyozza a miniszterelnök Krisztus tanítását semmibevevő mondatával szemben. Tiszteletlen a rajz? Lehet. Hiszen a tiszteletlenség a karikatúrák lényege. De vallásgyalázónak, (elnézést a profánkodásért), tán csak farizeusok láthatják.
A másik, az Ön Magyar Idők-beli cikkében megidézett Pápai Gábor karikatúra, a Semjén-Soros és a rózsafüzér. Ebben a rajzoló egyszerűen képpé formált egy parlamentben kimondott politikai szöveget. Ha Soros Györgyöt a magyar parlamentben valaki riogatja rózsfüzérrel, nem szabad megrajzolni, hogy Soros Györgyöt valaki riogatja rózsfüzérrel? A politikailag túlbuzgó álszenteskedés ábrázolása karikatúrában vallásgyalázás lenne? Értelmezésünk szerint éppenhogy ellenkezőleg: a vallásos emberek érzékenységét védi, amikor kipellengérezi azt a jelenséget, hogy valaki beemeli a hétköznapi politikai csetepatékba a katolikusok által tisztelt rózsafüzért.
Köszönjük gyors válaszát és tájékoztató sorait, de sajnos nem találtunk benne olyan érvet, ami alapján vallásgyalózónak kellene ítélnünk a rajzo(ka)t. Éppen ellenkezőleg, értelmezésünk szerint a rajzok a vallásos emberekre rossz fényt vető politikai eseteket pellengérezik ki, (a helytelen dolgok nevetségességének felmutatása a karikatúra feladata), ezzel éppenhogy a hívő emberek javát szolgálják.
És érzékenységet sértve, igen, mert szűk a mesgye, ami elválasztja a rajzolói szabadságot, (az említett rajzok esetében a szemtelen viccelődést és szatirikus tiszteletlenséget), a vallásos emberek érzékenységétől. (A vallásos karikaturistáinkra is gondolva.) Ami fontos, a szándék: a rosszindulatú rajzokat elutasítjuk, a rosszat leleplező karikatúrákat pedig elfogadjuk, mégha néha pofonnak is érezzük, olyannak, ami felráz minket a kábultságunkból. El kell fogadnunk a kemény ábrázolást is. Hiszen még a Szentírásban is olvashatjuk: "Tanítványai közül, akik ezeket hallották, többen azt mondták: Kemény beszéd. Ki hallgatja? Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt hozzájuk: Botránkoztok rajta?" (Jn 6.60)
Tisztelettel:
Halász Géza
Köszönjük a gyors válaszát.
Aggasztott minket a vallásgyalázás vádja, ugyanis azt mi is elítélendőnek tartjuk, mint az uszítást, gyűlöletkeltést.
Válaszlevelében "vallásgyalázást" nem említ, sajnáljuk tehát, hogy a figyelmünket felkeltő írásban ezt a kifejezést használta. Levelében "megbotránkoztatás", "érzékenység megsértése" kifejezéseket használja.
Ezek valóban igazak a rajzokat nézve. A jó közéleti karikatúra ha kell, megbotránkoztat és érzékenységet sért, hiszen ezzel tudja elérni, hogy üzenete felrázza az olvasókat, gondolkodásra, állásfoglalásra késztesse őket. A jó közéleti karikatúra így segíti a megtisztulást, a tisztánlátást. De nem gyaláz, de nem uszít. Szembesít, feltár. Ha kell, átlép a komfortzónán és kellemetlenné válik, azért, hogy ne fordíthassuk el a fejünket a problémáktól. Bizony, Jézus is megbotránkoztatta az értetleneket.
"Tanítványai ekkor hozzá lépve megkérdezték tőle: Tudod-e, hogy a farizeusok megbotránkoztak, amikor meghallották ezt a beszédet?" (Mt 15,12) Sőt, Jézus a tanítványaihoz is így szólt: "Még ti is értetlenek vagytok?"
A példabeszédeket értelmezni kell. Félreértelmezni is lehet, de kerüljük ezt a hibát. A karikatúrák értelmezésénél is.
Ne illessünk súlyos vádakkal egyetlen csípős, szemtelen, de ártalmatlan karikatúrát sem.
Levelében idézett egyik rajz Pápai Gábortól Orbán Viktor keresztényietlen módon keresztényeskedő idézetét szembesíti Krisztus sebével, profán módon, igen, de nem vallásgyalázóan. A karikatúra bizony erős, de a rajzot értelmezve látjuk, nem Krisztussal viccelődik, hanem éppen a krisztusi példa figyelmeztető erejét hangsúlyozza a miniszterelnök Krisztus tanítását semmibevevő mondatával szemben. Tiszteletlen a rajz? Lehet. Hiszen a tiszteletlenség a karikatúrák lényege. De vallásgyalázónak, (elnézést a profánkodásért), tán csak farizeusok láthatják.
A másik, az Ön Magyar Idők-beli cikkében megidézett Pápai Gábor karikatúra, a Semjén-Soros és a rózsafüzér. Ebben a rajzoló egyszerűen képpé formált egy parlamentben kimondott politikai szöveget. Ha Soros Györgyöt a magyar parlamentben valaki riogatja rózsfüzérrel, nem szabad megrajzolni, hogy Soros Györgyöt valaki riogatja rózsfüzérrel? A politikailag túlbuzgó álszenteskedés ábrázolása karikatúrában vallásgyalázás lenne? Értelmezésünk szerint éppenhogy ellenkezőleg: a vallásos emberek érzékenységét védi, amikor kipellengérezi azt a jelenséget, hogy valaki beemeli a hétköznapi politikai csetepatékba a katolikusok által tisztelt rózsafüzért.
Köszönjük gyors válaszát és tájékoztató sorait, de sajnos nem találtunk benne olyan érvet, ami alapján vallásgyalózónak kellene ítélnünk a rajzo(ka)t. Éppen ellenkezőleg, értelmezésünk szerint a rajzok a vallásos emberekre rossz fényt vető politikai eseteket pellengérezik ki, (a helytelen dolgok nevetségességének felmutatása a karikatúra feladata), ezzel éppenhogy a hívő emberek javát szolgálják.
És érzékenységet sértve, igen, mert szűk a mesgye, ami elválasztja a rajzolói szabadságot, (az említett rajzok esetében a szemtelen viccelődést és szatirikus tiszteletlenséget), a vallásos emberek érzékenységétől. (A vallásos karikaturistáinkra is gondolva.) Ami fontos, a szándék: a rosszindulatú rajzokat elutasítjuk, a rosszat leleplező karikatúrákat pedig elfogadjuk, mégha néha pofonnak is érezzük, olyannak, ami felráz minket a kábultságunkból. El kell fogadnunk a kemény ábrázolást is. Hiszen még a Szentírásban is olvashatjuk: "Tanítványai közül, akik ezeket hallották, többen azt mondták: Kemény beszéd. Ki hallgatja? Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt hozzájuk: Botránkoztok rajta?" (Jn 6.60)
Tisztelettel:
Halász Géza
