Halász Géza fényképei
|
Nemzetközi politikai karikatúra kiállítás nyílt a ferencvárosi Csiga parkban, ami alaposan meglepett bennünket. Idézem Pápai Gábor bejegyzését a Facebook-ról:
Bréking van a mi utcánkban! Mikor tavaly Tomas Lukačka meghívott egy négy országra (V4) szóló szabadtéri kiállításra, kiderült, hogy Pesten nincs helyszínük. Összehoztam a Suziékkal, hogy rendezze a Ferencváros, ők mindig segítenek. Annyira jól sikerült lepasszolni a feladatot, hogy meg is rendezték, csak én nem tudtam róla, hogy MA DÉLUTÁN 3-KOR LESZ A MEGNYITÓ A CSIGA PARKBAN! Gyertek Hát páran ott voltunk, készült körkép is. 
NÉPSZAVA 2023. szeptember 6.  A csoportos tárlaton szereplő munkákat tíz rajzoló jegyzi, akik hol finoman, hol merészebben nyúlnak a meztelenség témájához.
A kiállítás ötletgazdája Fenekovács László karikaturista volt, akit egy konkrét eset ihletett meg. Tavaly kiállított volna az Újbuda Galériában, de néhány, meztelenséget ábrázoló képe provokatívnak bizonyult. – Kihelyeztük a képeit, de a hely kurátorai közölték velünk, hogy azokból pár, meztelen alakot ábrázoló művet nem lehet bemutatni, mert azok a gyerekekre rossz hatással vannak. Laci ezután közölte, hogy köszöni a lehetőséget, de nem él vele – mondta lapunknak Kós Mihály karikaturista, a mostani tárlat szervezője. Fenekovács hónapokkal később felvetett a kollégáinak, állítsanak ki meztelen témájú képeket egy galériában, a szervezéshez pedig Kóst kérte fel, aki „begyűjtötte” a képeket a barátoktól. Tematikai és stílusbeli megkötés nem volt. A kiállításon Sajdik Ferenc képein például ledéren öltözött vagy ruhátlan nőket látunk, akiket egy-egy kedves állatalak megszólít, melyek akár a a rajzoló egyik híres figurája, Pom Pom világából is jöhettek volna. Pápai Gábor, a Népszava állandó karikaturistája képein meztelenül ábrázol közéleti személyeket, köztük Galla Miklóst, aki mélybe zuhanó Gollamként nyúl a Karinthy-gyűrűért, mely a kiemelkedő teljesítményt nyújtó humoristáknak és szerzőknek jár, és melyért oly sokáig küzdött Laár Andrással, aki eredetileg a díjat kapta. Fenekovács László részletekből építkezik: egyik rajzán női hátsót látunk, melyen egy bélyegzőn Jiří Menzel arca virít – a kép ötletesen idézi fel a rendező Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjének híres, pecsételős jelenetét. Krenner István a tőle megszokott, hosszú lábú, kerek mellű, pucér hölgyeit állította ki, akik a kalandra vágyó férjeket megcsalásra csábítják.  ... és természetesen a sajtószabadság, a hatalom és a karikatúra volt a téma. Plantu mellett beszélgetőtárs volt mind a négy magyar politikai karikaturista: Pápai, Marabu, Weisz és Grafitember. A megnyitó képei Beszélgetés a Műélmény kávézóban És egy videó (Köszönet Körtvélyfáy Zoltánnak) Gratuláció! Kós Mihály karikaturista barátunk Choices (Választék) c. rajzát díjazták az „Akció a gyűlölet ellen: sokszínűség és vallás kiállítás” című kiállításon, melyet most mutatnak be a londoni Westminsteri Egyetemen, valamint idén tavasszal Budapesten és Athénban.  Politikai karikatúrák Magyarországon A humor eredendő kétértelműsége és megfoghatatlansága miatt különösen megnehezítheti annak megállapítását, hogy hol kezdődik valakinek a „sértettséghez való joga”, és hol kezdődik valaki másnak a „joga ahhoz, hogy ne sértődjön meg”. A kihívás még nyilvánvalóbb a karikatúrák esetében, amelyek nagyfokú implicit jellege és kondenzációja tovább járulhat hozzá a törvényes és a jogellenes humor közötti határvonal elmosódásához. Lényeges, hogy a karikatúrák az elmúlt években számos jogi vita és bírósági per középpontjában álltak, a 2005-2006-os Mohamed-karikatúra vitától a Charlie Hebdo elleni perekig. Ezek a jogi viták különösen aktuálisak a digitális korban, ahol a potenciálisan sértő anyagok könnyen globális nyilvánosságot kaphatnak, gyakran meghaladva eredeti kontextusukat és szándékukat. Az ellentmondásos karikatúrák által felvetett jogi problémák még mindig nagyrészt megoldatlanok, és a bírák szilárd jogi alap nélkül találják magukat, amikor ugyanazon kétértelmű karikatúra egymásnak ellentmondó értelmezéseivel foglalkoznak. Az ilyen kérdések egyértelműen döntő próbát jelentenek a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló demokratikus tárgyalások szempontjából. Sürgősségük ellenére azonban a következő kérdésekre nem adnak választ a tudósok, a politikai döntéshozók és a gyakorló szakemberek: Hogyan kezelhetik a bírák a sértő karikatúrák kétértelműségét? Hogyan lehet különbséget tenni az "ésszerű" értelmezések és a kitalált félreértelmezések között? – olvasható a CEU Institute for Advanced Study honlapján. A téma kutatását a CEU koordinálja, ebből az alkalomból találkoztak Budapesten a kutatók egy konferencián, amelyre Pápai Gábort, a Népszava karikaturistáját is meghívták. A konferenciát megelőzően a kutató csapat tagja, a hollandiai Cartoon Movement vezetője, Tjeerd Royaards a MÚOSZ Karikaturista szakosztály tagjaival is találkozott. A beszélgetésről Tjeerd „Political Cartooning in Hungary” címmel írt a Cartoon Movement oldalán, melyet itt lehet elolvasni: Tjeerd Royaards, a holland Cartoon Movement vezetőjének írása, Political cartooning in Hungary, itt olvasható.  |
