Gáspár Imre karikatúráit előbb ismertem, mint őt magát. Suliba menet az újságos bódénál belelapoztam az Ifjúsági Magazinba, a Magyar Ifjúságba (ezek a szocializmus éveinek "renitens" hazai magazinjai voltak), vagy épp a Fülesbe, amit százezrek vásároltak. Ez utóbbiban világszínvonalú képregények jelentek meg hétről-hétre Zórád Ernő, Korcsmáros Pál és Fazekas Attila rajzaival, és itt is publikált Gáspár... Akiről akkor még nem tudtam, hogy Imre, de a karikatúrái elbűvöltek. Volt valami varázslatos a sima vonalakban, amelyeket ha közöltek a fenti lapok, meg is vásároltam azokat. Kivágtam és eltettem remekbe szabott portréit, így viszonylag hamar elég szép gyűjteményem kerekedett a műveiből.
Kedvenceimet is megrajzolta: Kovács Katit és Psota Irént, Ruttkai Évát és Liza Minnellit... Máig emlékszem kitűnő Pege Aladár-karikatúrájára, de Sinkovits Imre és Kállai Ferenc portréja is felejthetetlen. Szépen kivitelezett karikatúrái voltak, tele ötlettel. Semmi kóc, semmi figyelemterelő maszatolás.
A teljes cikk: Klikk!