Nehéz lenne elképzelni egy Janikovszky Éva (vagy Lázár Ervin, vagy Örkény István) könyv új kiadását Réber László rajzai nélkül. Nem is hiszem, hogy erre valaha is sor kerülne. Ezt gondoltam a Vonnegutkönyvekről is. Ronggyá olvasott Macskabölcsőm lecserélésén gondolkodtam, ám az újabb kiadás Réber nélkül jelent meg, mint ahogyan a Börleszk is. Így megy ez...
Egy könyv sikere nem csak a szerzőn, hanem a fordítón, a tipográfuson, a nyomdán és persze az illusztrátoron is múlik. Vonnegut természetesen világsiker Réber zseniális rajzai nélkül is, rajtunk, magyarokon kívül másutt talán nem is tudják, hogy létezik (létezett) a világon sok nyelven megjelent kiadásoknál egy kicsit jobb is...
Kár érte.
Egy könyv sikere nem csak a szerzőn, hanem a fordítón, a tipográfuson, a nyomdán és persze az illusztrátoron is múlik. Vonnegut természetesen világsiker Réber zseniális rajzai nélkül is, rajtunk, magyarokon kívül másutt talán nem is tudják, hogy létezik (létezett) a világon sok nyelven megjelent kiadásoknál egy kicsit jobb is...
Kár érte.
Lapozgatom a régi Karikaturista blogot, 2006-ban dohogtam Réber kapcsán. Aztán Örkény egypercesei is nélküle jelentek meg új kiadásban, pedig még az író is rajongott gondolatainak Réber "szuverén, képi variánsai"-ért:
ÖRKÉNY ISTVÁN levele Réber László grafikusnak, 1969
Kedves Barátom!
Ma bent jártam a kiadónál, és megmutatták az „Egyperces Novellákhoz” készült új rajzait. Az ő elragadtatásuknál csak az enyém volt nagyobb. Az új anyag ugyanis kevésbé anekdotikus, és inkább egy filozofikus-groteszk hangot üt meg, ami sokkal nagyobb grafikai feladatot jelent. De Ön még a múltkori teljesítményét is túlszárnyalta. Ezek valóban szuverén, képi variánsai a prózai gondolati anyagnak, óriási erejű, és eszköztelenségükben lenyűgöző alkotások. Hogy mennyire szuverén ez a szemlélet, azt ezúttal kézzel foghatóan bizonyítani lehet, mert akad két kivételesen „csak” illusztráló rajz. (Az egyik az „Utolsó meggymag”-hoz, a másikra nem emlékszem.) Ezeken mérhető, ilyen nagyszerű remekeket alkotott Ön, és mennyit köszönhetek én ennek a szerencsés párosításnak.
Tisztelő híve
Örkény István
Réber László állandó kiállítása, melyet Tettamanti Béla nyitott meg 2018-ban, Székesfehérváron, a Hetedhét Játékmúzeumban tekinthető meg. Legalább ott megnézhetjük!
ÖRKÉNY ISTVÁN levele Réber László grafikusnak, 1969
Kedves Barátom!
Ma bent jártam a kiadónál, és megmutatták az „Egyperces Novellákhoz” készült új rajzait. Az ő elragadtatásuknál csak az enyém volt nagyobb. Az új anyag ugyanis kevésbé anekdotikus, és inkább egy filozofikus-groteszk hangot üt meg, ami sokkal nagyobb grafikai feladatot jelent. De Ön még a múltkori teljesítményét is túlszárnyalta. Ezek valóban szuverén, képi variánsai a prózai gondolati anyagnak, óriási erejű, és eszköztelenségükben lenyűgöző alkotások. Hogy mennyire szuverén ez a szemlélet, azt ezúttal kézzel foghatóan bizonyítani lehet, mert akad két kivételesen „csak” illusztráló rajz. (Az egyik az „Utolsó meggymag”-hoz, a másikra nem emlékszem.) Ezeken mérhető, ilyen nagyszerű remekeket alkotott Ön, és mennyit köszönhetek én ennek a szerencsés párosításnak.
Tisztelő híve
Örkény István
Réber László állandó kiállítása, melyet Tettamanti Béla nyitott meg 2018-ban, Székesfehérváron, a Hetedhét Játékmúzeumban tekinthető meg. Legalább ott megnézhetjük!